12+1 kérdés, amit minden szülő fel akar tenni egy logopédusnak
A beszédfejlődés az egyik legérzékenyebb és leggyorsabban változó terület a kisgyermekkorban. Mégis sok szülő tanácstalanul áll a kérdések előtt, és nem tudja, mi a „még normális”, és mikor van itt az ideje a segítségkérésnek. Ebben az interjúban Hepp Katalin logopédus osztja meg tapasztalatait – őszintén, közérthetően és rengeteg gyakorlati példával.
Kihezvigyem.hu: Katalin, mesélj kérlek egy kicsit arról, hogyan vezetett az utad a logopédiához!
Hepp Katalin: Mindig is a segítő hivatások vonzottak, legyen az pedagógia vagy egészségügy. A neurológia nagy szerelem volt, de végül a logopédia lett az, amiben rátaláltam arra az ötvözetre, ahol a segítés, a tudomány és a kreativitás összefonódik. Középiskola végére már biztos voltam benne, hogy ebbe az irányba megyek.
Kihezvigyem.hu: Mi fogott meg leginkább ebben a hivatásban?
Hepp Katalin: A sokrétűsége. Egészen kicsi gyerekektől felnőttekig dolgozom, és nincs két egyforma nap. Mindenki más és más, a terápia mindig egyedi. Ez engem is ébren tart szakmailag, folyamatosan tanulok.
Kihezvigyem.hu: Sokan nem tudják, mikor forduljanak logopédushoz. Mi az első fontos mérföldkő, amit figyelni érdemes?
Hepp Katalin: Kétéves korra el kell indulnia a beszédnek. Ha ekkor még nincs legalább 50 szó, nincs hangutánzás, akkor már érdemes szakemberhez fordulni. Nem kell megvárni a hároméves szűrővizsgálatot.
Kihezvigyem.hu: Hogyan segítheti a szülő a beszédindulást a gyermekénél?
Hepp Katalin: A legfontosabb: jelen lenni. Mesélni, beszélni a mindennapi teendők közben, mondókázni, dalolni. Kerülni kell a háttértévézést és az okos eszközöket ennél a korosztálynál. A legjobb minta maga a szülő, így fontos, hogy artikuláltan, tisztán ejtsük ki a szavakat és egyszerűen fogalmazzunk a gyermekünk előtt.
Kihezvigyem.hu: Milyen eszközökkel, módszerekkel dolgozol?
Hepp Katalin: Igyekszem a leginkább személyre szabott megoldásokat választani, a gyerekeknél a játékosságot és az életkori sajátosságokat szem előtt tartva szervezni a foglalkozásokat. A szülőkkel való együttműködésben fontosnak tartom, hogy családias légkörben, gyakorlati tanácsokat adva segítsek. Folyamatos továbbképzésekkel gyarapítom tudásomat mind a diagnosztikai munka, mind a terápiás ellátás területén. Próbálom mindig megtalálni azt az innovatív módszert, eszközrendszert, fejlesztést, amivel a leghatékonyabban tudok eredményeket elérni.
Kihezvigyem.hu: Mi az iskolakezdés előtti legfontosabb beszédfejlődési mérföldkő?
Hepp Katalin: Ötéves korban fontos megnézni, hogy a gyermek minden beszédhangot helyesen ejt-e. Ekkor van lehetőség javítani – még időben, iskolakezdés előtt. Az ezzel kapcsolatos logopédiai foglalkozások általában a nagycsoport időszakára terjednek ki.
Kihezvigyem.hu: Ha ezen a szűrésen az derül ki, hogy logopédushoz szükséges járni, az mennyi otthoni gyakorlással jár együtt?
Hepp Katalin: A napi 15-30 perc játékos gyakorlás csodákat tesz. Fontos, hogy ez beépüljön a család napi rutinjába, legyen az a hétköznapi tevékenységekbe építve, tükör előtt vagy mesélés közben.
Kihezvigyem.hu: Milyen gyorsan lehet javulást tapasztalni, ha egy család rendszeresen gyakorol otthon is?
Hepp Katalin: Ahol van rendszeres otthoni gyakorlás, ott már néhány hónap után hallható és látható az eredmény. Egy tanévnyi idő alatt nagyon sokat tudnak fejlődni a gyerekek, különösen, ha a szülők is aktívan részt vesznek benne. Egy egyszerűbb eset – például egy-két hangcsere – gyorsan javítható, de súlyosabb esetekben, pl. fejlődési eltéréseknél hosszabb időre van szükség. A legtöbb esetben viszont fél-egy év alatt jelentős változás érhető el.
Kihezvigyem.hu: Mi történik, ha nem kezeljük időben a beszédhibákat?
Hepp Katalin: Az iskolában a beszédhiba negatívan hat az olvasás, írás elsajátítására. Nehezebb vagy lassabb lehet az írott nyelv elsajátítása, a mindennapi kommunikáció és ezért gyakran nehezebben illeszkedik be a beszédhibás gyermek. Az iskolás korosztály sajnos hajlamos csúfolódással reagálni az érthetetlenül beszélő társukra. Ezért is fontos a korai felismerés és a logopédiai ellátás.
Kihezvigyem.hu: Kik azok a szakemberek, akikkel szoros együttműködésben dolgozol?
Hepp Katalin: A jelzések gyakran gyermekorvosoktól, védőnőktől, óvodapedagógusoktól érkeznek. Fejlesztőpedagógusokkal, gyógytornászokkal, mozgásfejlesztő szakemberekkel is együttműködök. Emellett pszichológusokat is bevonok, ha szükséges. Indokolt esetekben fül-orr-gégész, fogorvos, szájsebész vagy neurológus szakorvosokhoz is irányítok gyermekeket. Fontos, hogy minden esetben komplexen kezeljük a beszédfejlődési elakadásokat.
Kihezvigyem.hu: Változott-e a pályakezdésedhez képest valamelyik beszédprobléma típus gyakorisága?
Hepp Katalin: Az elmúlt években trendszerűen? nőtt a kései beszédindulás, az artikulációs hibák,és ADHD, valamint autizmus spektrumzavarok melletti kommunikációs nehezítettség megjelenése a gyermekeknél.
Kihezvigyem.hu: Mi a legnagyobb öröm a számodra ebben a hivatásban?
Hepp Katalin: Amikor elengedhetem a gyereket és látom, hogy rendben van. Amikor évek múltán is visszamosolyognak rám és szép emlékeket idéznek fel velem az egykori kis pácienseim. Ez a legjobb visszajelzés.
Kihezvigyem.hu: Mit üzensz azoknak a szülőknek, akik bizonytalanok abban, hogy érdemes-e szakemberhez fordulni?
Hepp Katalin: Azt szoktam mondani, hogy ha egy szülőnek van egy megérzése, hogy valami nincs rendben, akkor azt érdemes komolyan venni. Egy konzultáció sosem felesleges – legfeljebb megnyugtató lesz, hogy minden rendben. De ha valóban szükség van segítségre, akkor sokkal jobb időben lépni, mint hónapokat, éveket várni. Valamint fontos szempont, hogy a gyermekekkel foglalkozó terapeuták tapasztalatuk alapján könnyen és gyorsan fel tudják mérni, hogy mi lesz a megfelelő irány: szükséges-e kiegészítő vizsgálat, elegendő-e a szülők számára tanácsadás vagy fejlesztést javasolnak.
Ha benned is megszületett az elhatározás, hogy logopédus tanácsát kérd a gyermeked beszédfejlesztése kapcsán, kattints Katalin oldalára és jelentkezz be hozzá az ott megadott telefonszámon egy online vagy személyes konzultációra.