Több inger éri a mai gyerekeket, mint amit az idegrendszerük bír

Mi szerettél volna lenni gyerekként? Volt köze ahhoz, hogy konduktor lettél?

Egy darabig állatorvos, mert nagyon szerettem az állatokat. De nem tudtam igazán eldönteni. Az, hogy konduktor lettem, véletlenül alakult. Az utolsó pillanatban dőlt el, hova felvételizek. Dilemmáztam, hogy vagy gyerekekkel, vagy sporttal, mozgással szeretnék foglalkozni, de tanító néni nem szerettem volna lenni. Egy ismerősöm említette ezt a konduktor szakmát, de mire utánanéztem, hogy mi is ez, már minden nyílt napról lecsúsztam. Tehát félig ismeretlenül adtam be a jelentkezésemet.

A képzés után rögtön a konduktor szakmában helyezkedtél el?

Igen. Ez egy 4 éves képzés, és a gyakorlatot olyan helyeken szereztem meg, ahol lehetőségem nyílt korai fejlesztésre, óvodai fejlesztésre, mozgássérült gyerekeket tanító iskolában is eltöltöttem időt, és felnőttekkel is foglalkozhattam.

A képzés után egy EGYMI-ben (Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény) helyezkedtem el, a XVII. kerület óvodáiban és iskoláiban fejlesztettem SNI-s gyermekeket. Dolgoztam autizmus spektrumzavarral küzdő, ADHD-s (figyelemzavaros, hiperaktív gyerekkel) és mozgássérült gyerekekkel is.

Szülés után az EGYMI-be tértél vissza?

Még nem tértem vissza, most másfél éves a kislányom, nemsokára bölcsibe megy. De nem is szeretnék visszatérni, mert nagyon messzire kellene járnom. Elkezdtem felépíteni a vállalkozásomat, vannak már magán tanulóim, és egy terem a XVIII. kerületben, az Üllői út-Madarász utca sarkán, ahol a fejlesztéseket tudom tartani.

Anyai sugallatra jönnek a gyerekek, vagy a védőnő, orvos küldi őket konduktorhoz? Egészen kisbabákkal is lehet hozzád fordulni? 

Kisbabák felmérését és fejlesztését is vállalom, illetve ha valamilyen területen nem vagyok kompetens, akkor a megfelelő szakemberhez tudom irányítani őket. Gyakran anyai sugallatra is felkeresnek konduktort, de vedőnő/gyerekorvos is kérheti a vizsgálatot. 

Először mindig a szülővel szoktam beszélgetni, aki ilyenkor elmeséli (vagy egy levélben kifejti), ha történt valami a terhesség alatt, a szülésnél, vagy a szülést követő pár hétben. Általában 6 hetes kortól szokták a gyerekeket hozni, szakmai szemmel már ilyenkor is sok mindent meg lehet figyelni rajtuk. A saját kislányomon is észrevettem, hogy nagyon feszes. Néhány hetes korában már átfordult hasról a hátára, ami túl korai, és általában akkor csinálják ezt, ha feszes az izomtónusuk.

Magától nem múlik el ez a feszesség, nem növik ki a babák?

Előfordulhat, hogy “kinövik”, és nem okoz problémát a későbbiekben, de ez a feszesség mértékétől is függ. Én azt vallom, ha már felismertünk egy problémát, az ellen érdemes tenni, nem pedig a szerencsére bízni, hogy okoz valamilyen nehézséget a késsőbiekben, vagy nem. Pl. lehet, hogy majd nem tud szabályosan kúszni a feszesség miatt, vagy egyáltalán nem fog kúszni. Ráadásul ez hozhat, mint az én kislányom esetében is, lassú mozgásfejlődést.

Facebook csoportokban szoktam látni, hogy az anyukák büszkék, ha a gyerekük 8 hónaposan feláll és jár, de ez nem feltétlenül jó. Még nem állnak készen rá, sem az izületei, sem a gerince. 

Csak a feszességre kell figyelni?

Gyakori az is, amikor egy baba izomtónusa nagyon hipotón, ez azt jelenti, hogy, túl laza az izomzat. A hipotón babákra mondják, hogy lusták. Nem emelgetik a fejüket, nem tudják megtartani. A legtöbb baba egyébként sem szeret hason lenni, nem az a komfortos neki, de egy hipotón babánál ez még inkább így van. Ha késik a mozgás, nem szabályosan csinálja, vagy érezni lehet, hogy nagyon laza a csípője, a karja, a vállizület, akkor gyanakodjunk.

Nem azt mondom, hogy nem működnek el ilyen különbségekkel a gyerekek, de ha ezeket észreveszik a szülők vagy az orvos, védőnő, akkor érdemes kezelni. 5-20 perces tudatos napi tornával, ami akár egy pelenkázás alatt elvégezhető, sok változás érhető el.

Mi okozza ezeket? Régen is így volt? Nem emlékszem, hogy a mi korosztályunkban ennyi babát hordtak volna fejlesztésre. Akkoriban még nem volt rá tudás, hogy felismerjük, vagy ez valami modernkori dolog?

Én úgy gondolom, hogy régebben is így volt. Sok minden okozhat ilyen tüneteket, ezért fontos már a terhességről is kikérdezni az anyukát. Előre nem sok mindenre lehet figyelni, de ha pl. az orvos azt mondja, pihenjen sokat, akkor pihenjen, és persze a dohányzás és az alkohol is kerülendő. Tehát ami alap, arra figyeljen. 

Az én kislányom feszességének okára pl. én jöttem rá, az orvosok csak legyintettek, hogy majd kinövi. Aztán ahogy kutakodtam, rájöttem, hogy reflux okozta. Simán lehet egy ilyen a kiváltó ok, de még számos más is. Nem győzöm hangsúlyozni, hogy nem elég annyit mondani, hogy majd elmúlik, mert nem mindegy, mi a kiváltó oka. Valakinél semmit nem okoz, és van, akinél a teljes mozgásfejlődést borítja, ami aztán kihatással lesz a tanulására, és így az egész életére. Ezért jó, ha akkor, amikor anyukának feltűnik valami jel, mindenképp megkeres egy konduktort,vagy más szakembert aki kompetens a témában, (és nem biztos, hogy a védőnő és a gyermekorvos felé érdemes indulni. Sokszor már középső csoportos óvodás egy gyerek, mire felmerül, hogy konduktorhoz járjon. Jobb előbb, mint később.)

Említetted az ADHD-t és az autizmust. Milyen tünetek tudják jelezni, hogy jogos a gyanú és szakemberhez kellene fordulni? Érdemes korán meglépni?

Az autizmusnak vannak talán a legfeltűnőbb jelei, attól függően, hogy a sprektrumon hol helyezkedik el a gyerkőc. Intő jelek lehetnek például: túl heves érzelmi reakciók, vagy épp az ellenkezője, nem érdeklődik környezete iránt, nem mutat érzelmeket, ismétlődő mozgás (pl. hintázik előre-hátra, ütögeti a fejét).

Az ADHD ennél bonyolultabb, és nem mindegy, hogy figyelemzavarról vagy hiperaktivitásról van-e szó. Kiskorban ezeket még nem lehet pontosan felismerni, ott még nem biztos, hogy egy örökmozgó gyerekről van szó, vagy esetleg már az ADHD tüneteit látjuk. Kiskorban az a normális, hogy a gyerek érdeklődő és nagy a mozgásigénye. Akkor lesz egyértelműbb, amikor már a kora alapján elvárható, hogy leüljön és eljátsszon egy játékkal huzamosabb ideig, és bevonható legyen egy színezésbe, kézműveskedésbe. De ha nem tud koncentrálni, vagy nem tud végighallgatni egy mesét sem, az már árulkodó jel lehet, hogy a figyelmével valami gond lehet. Figyelemfejlesztésre is szuper a mozgásfejlesztés, hiszen komplex szemlélettel nem csak a mozgás, hanem a kognitív képességEz ek is fejlesztésre kerülnek. 

A hiperaktivitás vagy a figyelemzavar akár meg is szüntethető, ha idejében felismerik és megkezdődik a kezelése?

Vannak olyan gyerekek, akikről lekerül a papír, és nem SNI-sek többé . Az ADHD nem így működik. Megszüntetni nem lehet, enyhíteni a tüneteket viszont igen, valamint megtanítani olyan módszereket a gyermeknek, amikkel könnyebben boldogul a mindennapokban. A cél a gyerekeknél az integráció megkönnyítése, ebben viszont nagy szerepe van a szülőknek is, hiszen nem csak az óvodai/iskolai mindennapokba kell beépíteni a tanultakat. 

Ez minden fejlesztésnél fontos, nem csak figyelemzavar esetén. Nem tudunk csodát tenni, ha a szülő nem teszi meg, amit tanácsolunk, vagy kérünk. Nélkülük nem lesz látványos eredmény.Fontos megjegyezni, hogy itt nem hatalmas dolgokról van szó, szimplán csak következetesen alkalmazni kell a tanultakat otthon is, legyen szó mozgásról, vagy bármi másról. 

Ha most nem foglalkoznak vele és most nem segítenek neki, akkor az később, az iskolás években üt vissza a gyerekre, nem?

Igen, visszaüthet. A tanulási nehézségek mögött gyakran az áll a háttérben, hogy pici baba korában kimaradt valamilyen mozgásforma, vagy van egy fennmaradt reflex, aminek le kellett volna épülnie már a gyermek pár hónapos korában. Ezek okozhatják a figyelemzavart, olvasási, tanulási, helyesírási nehézségeket. A jó hír viszont, hogy megfelelő mozgásfejlesztéssel látványos javulás érhető el. 

Szoktál csoportos órákat is tartani?

Most indultak a csoportos órám is. Tartok órát babáknak és kisgyermekeknek, valamint alsó tagozatos gyerkőcöknek is. Az óráimon szívesen látok integrálható SNI-s gyermekeket, de a feladatok amiket végzünk ép gyermekek számára is tökéletesek prevenciós (megelőző) céllal. Alapvetően mozgásos feladatokat csinálunk, de beleépítek az órába mindig kognitív feladatokat is, mindezt a gyerekek életkorához és képességeihez igazodva.Ezzel összehangoljuk a mozgást és a gondolkodást, a beszédet.

6 éve dolgozol konduktorként. Észrevettél változást a trendekben? Most más tünetegyüttessel, más típusú gyerekekkel fordulnak hozzád a szülők, vagy minden ugyanolyan, mint 6 éve?

Nagyon sok olyan gyerkőc lett, akinek figyelemzavara van, vagy diszlexiás, diszgráfiás, diszkalkuliás, tehát nehezen megy az írás, olvasás, szövegértés, a matek. Ennek számos oka lehet. Ma már több mindent felismerünk, nem legyintenek rá az emberek, vagy könyvelik el szimplán rossz tanulónak az adott gyerkőcöt, hanem próbálják kitalálni a miértjét. Másrészt biztos benne van az is, hogy a most született gyerekeket sokkal több inger éri, mint annak idején minket. Ez a sok inger nagyon le tudja terhelni a fejlődő idegrendszert, főleg azoknál a gyerekeknél, akiknél alapból nehezített lehet az ingerfeldolgozás. 

Mi volt eddig a legnagyobb sikerélményed?

Nem tudok egyet kiemelni. Számomra az a legjobb érzés, amikor a gyerek is érzi magán a változást. Néhány óra után meg szoktam tőlük kérdezni, hogy éreznek, látnak-e magukon változást, és Ők eltudják mondani, ha valamiben fejlődtek. Ez a legjobb érzés, amikor tőlük jön a visszajelzés és láthatóan boldogok, hogy ügyesebbek lettek valamiben. Valamint a szülő is visszajelzi, hogy javult a helyzet az óvodában, iskolában, vagy épp otthon. 

Ha szeretnél Fülöp Liza konduktorhoz járni a gyermekeddel, ide kattintva tudod őt elérni.